De talán éppen ez az ellentmondás indokolja, hogy az ember egy kicsit jobban utánajárjon a témának, és megértse a zsírok szerepét.
Egy egészséges felnőtt ember testének 20%-a zsír. Egészségünk szempontjából, az oxigén és a víz után, a zsír a következő legfontosabb tényező.
A zsír szükséges a sejtek felépítéséhez, a hormonok termeléséhez, az ízületek olajozott működéséhez, kipárnázza a szerveinket, valamint segíti a vér sima áramlását.
A fentieken kívül van a zsírnak két olyan funkciója, ami fogyás szempontból létfontosságú. Az egyik, az hogy
a zsír képes lekötni, közömbösíteni és eltávolítani a testben túltengő savakat.
Bővebb információt itt olvashatsz arról, hogy miként függ össze az elsavasodás és a hízás:
Az ideális testsúly elérése kémiai egyensúlyunk helyreállításával
A zsír másik fontos tulajdonsága, hogy
a zsír sokkal jobb üzemanyag, mint a szénhidrátok vagy a fehérjék égetéséből származó energia. A zsír égetéséből hatszor annyi energiához juthatunk, mindazonáltal az égetés során kevesebb savas salakanyag termelődik!
Összefoglalva, a jó zsír:
- létfontosságú szervezetünk "olajozott" működéséhez;
- tökéletes energia forrás (jobb mint a szénhidrát vagy fehérje);
- leköti, közömbösíti és eltávolítja a savakat (segít a lúgosításban, fogyásban).
Melyek a "jó zsírok"? - A zsírok négy típusa
Fogyás és a testünkre gyakorolt hatás szempontjából, a zsírokat négy különböző kategóriába soroljuk:
1.
Telített zsírok
2.
Transzzsírok
3.
Egyszeresen telítetlen zsírok
4.
Többszörösen telítetlen zsírok
Minden zsír e négy fajta zsír keverékéből áll, és a zsír aszerint kerül besorolásra, hogy melyik típus van éppen túlsúlyban.
A telített vagy telítetlen zsír közötti különbség
A zsír különböző hosszúságú szénatom láncból áll. Minden zsírra sajátosan jellemző, hogy hány szénatom található a láncban. A zsír besorolását az határozza meg, hogy a szénatomokhoz hány pár hidrogénatom kötődik. Telített zsírról akkor beszélünk, amikor mindegyik szénatomhoz kötőik egy hidrogénatom pár. A zsír telített lesz, azaz tele lesz hidrogénnel. Amikor egy kivételével mindegyik szénatomhoz kötődik egy hidrogénatom pár, egyszeresen telítetlen zsírról beszélünk. Ha pedig ennél is több hidrogénatom pár hiányzik, a zsír többszörösen telítetlen lesz.
Fogyás szempontból lényeges, hogy minél telítettebb egy zsír, annál kevésbé képes a testben lévő savakat lekötni, melynek következtében egyre kevésbé képes elősegíteni a fogyást.
1. Telített zsírok
Az állati eredetű zsírok többsége telített zsír; vagyis telített zsírnak minősül a tejtermékekben, a húsban, a tojásban található zsír. A telített zsír egyik fő jellemzője, hogy szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú.
A telített zsírok energiát adnak, de nem védenek meg a savak ellen, így a fogyáshoz nem járulnak hozzá.
2. Transzzsírok
A transzzsír egy mesterségesen túltelített zsiradék. Úgy készítik, hogy a növényi olajat hidrogénezéses eljárással megszilárdítják, mint például a margarin esetében.
A
Magyar Nemzeti Szívalapítvány így ír a transzzsírok veszélyéről: "Miért káros a transz-zsírsav? Mert emeli az érelmeszesedést [...] A koleszterin káros befolyásolásán túl emeli az érelmeszesedést szintén fokozó gyulladásos fehérjék szintjét. Destabilizálja a szívizomsejtek membránját, ezáltal ritmuszavarokat, hirtelen szívhalált okoz. Végső soron elősegíti a szívinfarktust, agyérgörcsöt, korai halált."
A Szívalapítvány oldalán az alábbi figyelmeztetéssel is találkozhatunk:
"Az első kifejezés, amit transzzsírsavakra vadászva keresnünk kell, a
'hidrogénezett', illetve 'részben hidrogénezett növényi olaj/zsiradék'. Ha ez az összetevő a felsorolás elején áll, ne vegyük meg a terméket. Transzzsírsavakkal sajnos nem csak az étkezési margarinokban találkozhatunk; tetemes mennyiséget tartalmaznak a készen kapható csipszek, kekszek, sütemények, de a levesporok, salátaöntetek, mélyhűtött pékáruk, pizzák, és más fagyasztott készételek is."
A fenti adatokból látható, hogy a transzzsírokat legfőképpen "eladhatósági" megfontolásból használják, figyelmen kívül hagyva az egészségügyi szempontokat. A transzzsírok ugyanis javítják a termék állagát, hideg állapotban is könnyen kenhetővé teszik a margarint, csökkentik az oxidációra (avasodásra) hajlamos zsírsavak arányát, így meghosszabbítják a termékek lejárati dátumát.
A transzzsírokat a szervezet nem képes felhasználni, semmilyen hasznos élettani tulajdonságuk sincs, ezeket érdemes teljes mértékben kizárni az étrendből!
3. Egyszeresen telítetlen zsírok
Az egyszeresen telítetlen zsírok jó energia forrást biztosítanak, és képesek a savak semlegesítésére. Szobahőmérsékleten folyékonyak, hűtőben azonban megszilárdulnak. Ide sorolják az olivaolajat, illetve a csonthéjas magvakat.
Az egyszeresen telítetlen zsír a legjobb választás a főzéshez, mivel hevítéskor nem alakul át transzzsírrá.
4. Többszörösen telítetlen zsírok
Többszörösen telítetlen zsírok főleg növényi olajokban fordulnak elő, és szobahőmérsékleten folyékonyak. A többszörösen telítetlen zsír a legjobb energiaforrás, és ez a fajta zsír képes a legtöbb savat megkötni, így ez járul leginkább hozzá a fogyáshoz.
A legtöbb olajban egyaránt található mind egyszeresen telítetlen, mind pedig többszörösen telítetlen zsír. A besorolásukat az határozza meg, hogy melyik van jelen nagyobb arányban.
Az olajoknál lényeges, hogy hidegen sajtolt (szűz) olajat használjunk. A kivonáskor használt hevítés (kb. 48° fölötti hőmérséklet) megfosztja az olajat a jótékony tulajdonságaitól.
Az a legjobb, ha a teljes kalória bevitel 20-40%-a többszörösen telítetlen zsírból származik, ami kb. 60-90 grammot jelentene naponta.
Összefoglalva - Mit értünk "jó zsír" alatt?
Egy zsír akkor számít jó zsírnak, és akkor járul hozzá leginkább az egészségünkhöz és a fogyásunkhoz, ha:
- hidegen préselt, hidegen sajtolt (szűz, extra szűz);
- minél nagyobb arányban tartalmaz többszörösen telítetlen zsírokat;
- minél nagyobb mennyiségben tartalmaz esszenciális zsírsavakat.