A metabolizmus, az anyagcsere gyorsítás, az elhízás és a fogyás, az energiaszint és egészség kérdése két különböző energiaforrástól függ; szervezetünk vagy szénhidrátégető vagy zsírégető üzemmódban működik.
Szénhidrátégető üzemmód: Szénhidrátégető üzemmódban a szervezet zsír helyett szénhidrátot használ elsődleges energiaforrásként, s a felesleges szénhidrátot zsírrá alakítva eltárolja. Ilyenkor alacsony az energiaszint, evés utáni fáradtság érzet jelentkezhet, valamint az az érzés, hogy valamit enni kellene. Az alvás nem annyira pihentető, s a felkelés is gyakorta nehézkes.
Zsírégető üzemmód: Zsírégető üzemmódban a szervezet testzsírt használ elsődleges energiaforrásként. Ilyenkor az energiaszint magas, nincs sóvárgás bizonyos ételek után, megszűnik az édesség utáni vágy. Jóval kevesebb étel is kielégítő, nincs fáradtság vagy levertség érzése, kevesebb alvás is pihentetően hat, s a felkelés sem okoz nehézséget.
Zsírégető üzemmódban gyorsabb az anyagcsere, nagyobb energiaszinttel tudunk működni, s felhasználjuk a szervezet zsírtartalékait, vagyis le fogunk fogyni!
Mielőtt azonban megnéznénk, hogyan tudunk könnyedén szénhidrátégetésből zsírégetésbe átváltani, érdemes megérteni a metabolizmus, az anyagcsere folyamatok működését, valamint az ezzel kapcsolatos alapvető meghatározásokat.
Anyagcsere folyamatok - Alapvető meghatározások
Anyagcsere vagy metabolizmus: azon folyamatok összességére utal, ahogy a szervezet a bejövő táplálékot feldolgozza.
[A metabolizmus a görög 'metabolé' szóból ered, melynek jelentése 'változás, változtatás'.]
Aminosavak: szerves molekulák, melyek összekapcsolódva fehérjéket alkotnak.
Fehérje vagy protein: az aminosavak különböző kombinációi. A fehérje nem energiaforrás, hanem a sejtek, izmok, bőr, belső szervek stb. legfontosabb építőelme.
[A protein a görög 'proteios, protos' szóból ered, melynek jelentése 'elsődleges, fő'.]
Zsír, zsírok: szilárd vagy folyékony, általában szagtalan, íztelen, sikamlós anyag. Növényekben és állati szövetekben találhatóak. A zsírok hosszan tartó, magas minőségű energiaforrást biztosítanak.
Szénhidrát, szénhidrátok
A szénhidrátok a szén és a víz kombinációi, melynek legegyszerűbb formája a cukor. Bonyolultabb kombinációja a keményítő, legbonyolultabb formája pedig a rostok vagy cellulóz-félék. A szénhidrátok gyorsan felhasználható, ámde rövid ideig tartó energiaforrást biztosítanak.
Cukor: A cukor a szénhidrátok legegyszerűbb formája, általában édes anyagok (kristálycukor, gyümölcscukor, tejcukor, stb.), és különböző növényekben találhatók.
Keményítő: A keményítők bonyolultabb összetételű szénhidrátok. A keményítő fehér, porszerű anyag, ami a burgonyában, kukoricában, búzában és egyéb magvakban található. A szervezetben egyszerűbb szénhidrátokra, cukrokra bomlik. A keményítő gyorsan képes energiát adni, és zsírrá alakítható át.
Rostok: A rostok a legösszetettebb szénhidrát-félék. Ezek nem emészthető növényi anyagok (zöldségek), de ugyanakkor segítik az emésztést és tisztítják az emésztőrendszert. A bennük lévő kis mennyiségű cukor által csak kevés energiát adnak.
Vércukor: Az emésztés folyamán az összes emészthető szénhidrátféle - a rostok kivételével - egyszerű cukorrá bomlik (glükóz). Azért hívják vércukornak, mert a véráramon keresztül tud eljutni a sejtekhez. A szénhidrátokon kívül a szervezet más anyagokból - főként zsírból - is képes a vércukor előállítására. Ebben az esetben beszélünk zsírégetésről.
Hormonok
A hormonok a nyirokrendszerben, különböző mirigyek által termelt anyagok, amik pontosan meghatározott biológiai funkciókat látnak el. Gyakorlatilag hormonok szabályoznak mindent, ami kívül és belül történik a szervezetben. Az egész hormonrendszer egy összefüggő egységet alkot. Ezért bármilyen változás egy hormon szintjében változást jelent az összes többi hormon szintjében is. Léteznek építő (anabolikus) és lebontó (katabolikus) hormonok. Ezek egymáshoz képest egy mérleghinta két oldalán helyezkednek el, így ha az egyik csoport szintje felmegy, akkor a másik lemegy. Ettől függően a testet és a szervezetet vagy építik, vagy lebontják.
Inzulin: Az inzulin egy anyagcsere szabályzó hormon, melynek sok életbe vágó funkciója van. Az inzulin többek között segít a szervezetünknek a cukor és szénhidrátok felhasználásában. Egyik fő funkciója a felesleges szénhidrátok zsírrá alakítása, azok tárolása.
Glukagon: A glukagon egy másik anyagcsere szabályzó hormon, az inzulinnal ellentétes funkciókkal. A glukagon fő funkciója a testzsír lebontása, majd annak energiává való átalakítása.
Anyagcsere gyorsítás - Zsírtárolás vagy zsírégetés
Inzulin és glukagon; az anyagcsere ellentétes erői
Az inzulin és a glukagon párban lévő hormonok, az anyagcsere ellentétes erőit képviselik. Ez azt jelenti, hogy amikor az egyik szintje felmegy, a másiké leesik. Ennek következtében
szervezetünkben vagy zsírtárolás vagy zsírégetés dominál.
Egy egyszerű kísérletben a kutatók inzulint és glukagont fecskendeztek kísérleti állatok különböző csoportjába. Az a csoport, amelyik inzulint kapott, többet evett és meghízott, míg a másik csoport, amelyik glukagont kapott, kevesebbet evett és lefogyott (zsírt vesztett).
Az inzulin - glukagon egyensúly a kulcs energia szintünk és szellemi teljesítőképességünk növeléséhez, egészségünk megőrzéséhez, valamint a jó lelki állapotunk eléréséhez!
Anyagcsere: az inzulin szerepe [zsírtárolás]
A testünk egy biológiai energiafejlesztő gép. Soha nem nyugszik, az anyagcsere állandó mozgásban van. Működése főként glükóz (egyszerű cukor) felhasználásával van biztosítva. A testben minden szénhidrát végezetül glükózzá (vércukorrá) bomlik. A szervezetnek a működéséhez állandóan szüksége van glükózra. Amikor nem kapja meg az ehhez szükséges szénhidrátot,
képes más anyagokat, úgymint zsírt és izmokat glükózzá bontani ahhoz, hogy energiával lássa el az életbe vágó funkciókat.
Amikor bármilyen szénhidrátot eszünk, az vércukorrá bomlik, és a vércukor szint a vérben gyorsan emelkedni kezd. A szervezet gyors döntést hoz, hogy ennek a tiszta energiának mekkora mennyisége menjen azonnali felhasználásra, és mennyi legyen eltárolva. Ennek a döntésnek a végrehajtója az inzulin, ami a vércukor feldolgozását szabályozza. Célja, hogy az összes cukor ki legyen vonva a vérből.
Az inzulin három dolgot csinál a vércukorral:
1. Kielégíti az azonnali energiaigényt azáltal, hogy a sejtekhez eljuttatja a vércukrot.
2. Feltölti az izmokban és a májban lévő szénhidrát raktárakat.
3. Minden fennmaradó felesleges vércukrot zsírrá alakít, és testzsírként eltárol.
Anyagcsere: a glukagon szerepe [zsírégetés]
A glukagon az inzulinnal ellentétes funkciókkal bír. Ahogy az inzulin zsírt készít, majd azokat elraktározza, a glukagon kinyitja ezeket a raktárakat, és elhasználja, elégeti a felesleges testzsírt. Más szóval
mozgósítja az elraktározódott zsírt, hogy ebből energiát állítson elő.
Zsírégető üzemmód
A fenti ismeretekből következik, hogy ha szénhidrátégető üzemmódból át akarunk állni zsírégető üzemmódba, nem kell mást tennünk, mint megemelni a glukagon és csökkenti az inzulin szintet. Az inzulin egy zsírtároló és raktárlezáró hormon. Más szóval kövérré tesz és úgy is tart. Ezért a stabil lefogyáshoz szükséges, hogy szoros kontrollt tartsunk felette!
Anyagcsere diéta
Most nézzük meg, hogyan tudunk átállni szénhidrátégető üzemmódból zsírégető üzemmódba, s az optimális zsírégetés szempontjából, hogyan tervezzük meg pontosan az étkezésünket!
A folytatáshoz (anyagcsere diéta leírásához) kattints ide:
Anyagcsere diéta | Fehérje diéta | Anyagcsere gyorsító
